Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.
Kristoffer Bottzauw, a dán energiaügynökség vezetője szerint a megsérült Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékekben lévő gáz több mint fele már elhagyta a csővezetékeket, és a fennmaradó mennyiség vasárnapra várhatóan szintén távozik a vezetékből, írja a Reuters.
Kedden, szinte egyszerre több szivárgás is történt a Balti-tengeren keresztül vezető gázvezetékeken, ami Oroszországból Németországba szállítja az orosz gázt. Sokan szerint szándékos szabotázsról van szó. Egy most napvilágot látott jelentés szerint az amerikai hírszerzés már hetekkel ezelőtt jelezte egy ilyen forgatókönyv megvalósulását - írta meg a Reuters.
Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.
A német hatóságok tegnap esti információi szerint hirtelen nyomáscsökkenést észleltek az Északi Áramlat 1 vezeték mindkét ágában, illetve az Északi Áramlat 2-nél is. Egyelőre dolgoznak a szakemberek az ügy felderítésén, de nem kizárt, hogy célzott támadás történt az infrastruktúra ellen. Több elmélet is van arról, hogy ki lehet a felelős a nyomáscsökkenésért, az egyik szerint "önmerénylet" történt és Oroszország robbanthatta fel a vezetékeket azzal a céllal, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között és bizonytalanságot keltsen a piacokon, hogy ismét feljebb tornássza a gázárakat. A német szóvivők szerint egyébként a gázszállításokra nincs hatással a nyomáscsökkenés, az európai gázár sem reagált érdemben a fejleményre.
Az orosz parlament elnöke szerint csak egy lépésre van Európa attól, hogy megoldja az energiaválságot. Az Európai Unió szerint Oroszország zsarolni próbálja a nyugatot az energiaimport akadályozásával - írta meg a Reuters.
Közel 2 milliárd eurós leírást hajtott végre az OMV egy oroszországi részesedésén és az Északi Áramlat 2 miatt.
Már a következő napokban csődöt jelenthet egy svájci bíróságon az Északi Áramlat 2 mögötti svájci cég az Egyesült Államok által kirótt szankciók nyomán – tudta meg a Reuters két névtelenséget kérő forrástól.
A Fehér Ház hivatalos oldalán meg jelent Joe Biden amerikai elnök közleménye arról, hogy az Egyesült Államok szankcióval sújtja az Északi Áramlat-2 gázvezetéket üzemeltető céget és annak vezető tisztviselőit.
Nem okoz bajt Németországban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének felfüggesztése, a kormány gondoskodott az ellátás biztonságáról - mondta a szövetségi kormány gazdasági minisztere egy szerdai interjúban.
Éles reakciót küldött Dimitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese a Twitteren arra a német kancellár által röviddel ezelőtt tett bejelentésre, hogy leállítják az Északi Áramlat 2 németországi engedélyezését az oroszellenes szankciók jegyében.
Már előre figyelmeztetett a német kancellár, hogy Ukrajna területi integritásának megsértése esetén készek beáldozni a már elkészült Északi Áramlat 2 gázvezetékpárt is, és kedden délben lényegében ezt jelentette be Olaf Scholz. A hírre az egyébként is határozott emelkedést mutató európai tőzsdei gázárak még nagyobb emelkedésbe kapcsoltak. Éppen erre utalva az orosz miniszterelnök a német döntésre úgy reagált: "üdv az új világban, amelyben az európaiak majd 2 ezer euróért kapják a földgázt", így tehát a plusz szállítási kapacitás kiesése és a folyamatos erős európai/német gázkereslet tartósan extrém magas gázárak felé mutat.
Kölcsönös nyugtatás hangzott el pénteken Varsóban a német és a lengyel politikai vezetőktől, hiszen a németek azt hangsúlyozták a lengyel félelmek miatt, hogy igenis tekintettel lesznek az Északi Áramlat 2 engedélyezésénél a geopolitikai helyzetre, míg a lengyelek azt, hogy nincs baj a jogállamisággal.
A legfrissebb információk szerint még mindig nem lehet tudni, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát a következő hetekben és ha igen, az milyen területi következményekkel jár, de az már előre biztosan kijelenthető, hogy az orosz támadás megindításával járó kölcsönös gazdasági-pénzügyi szankcióknak az Európai Unió jobban meginná rövid és középtávon a levét, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok. Leginkább amiatt, mert a gázpiacon olyan nagy az EU oroszoktól való függése, hogy azt nem lehet gyorsan és teljes mértékben pótolni semmilyen más csatornán keresztül, még amerikai rásegítéssel sem. Így az európai gázhiány és a vele járó korlátozások szélsőséges forgatókönyve se zárható ki, a gázár további drasztikus emelkedéséről, az inflációs, lakossági fogyasztási és költségvetési következményekről nem is beszélve. Nem véletlen mindezek miatt, hogy a magyar ellátásbiztonság erősítése érdekében a kormányfő azt jelentette be ma reggel, hogy még több gázt szeretne beszerezni az oroszoktól, a tárolói kapacitásaink ugyanis ezt lehetővé teszik.
Szinte pattanásig feszült a helyzet Oroszország és a NATO, valamint az Egyesült Államok között az ukrajnai válság vonatkozásában. Az azonban szembeötlő, hogy az európai országok eddig kevésbé jelentek meg az események alakító tényezőiként, noha a földrajzi közelségből adódóan is ők lehetnek a legközvetlenebb kárvallottjai egy esetlegesen kirobbanó konfliktusnak. Az óvatos európai politika egyrészt fakad az Európai Unió jelenlegi struktúrájából, másrészt pedig a fajsúlyos európai országok Oroszországgal ápolt viszonyából. Az egyértelmű, hogy Európa az események deeszkalációjában érdekelt, kérdés azonban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő eszköz a közösség kezében ennek elősegítésére.
Kétpárti támogatás mellett készül egy törvényjavaslat az amerikai szenátusban, mellyel nagyon jelentősen megemelnék az Ukrajnának biztosított katonai jellegű ellátmány mennyiségét – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok akadályozni fogja az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat-2 földgázvezetéket, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – jelentette ki amerikai idő szerint még szerdán este Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, minden szankciós lehetőség szóba jön, akár az Északi Áramlat 2 leállítása is – küldte a rendkívül fontos szignált ma az oroszok felé is Olaf Scholz német kancellár.
Mivel néhány demokrata szenátor végül megfogadta a Fehér Ház kérését, így nem lett meg a szükséges 60 fős többség a Szenátusban amögé a javaslat mögé, ami súlyos szankciók kivetésére kötelezte volna Joe Biden amerikai elnököt az Északi Áramlat 2 gázvezetékre és így súlyosbította volna az európai gázválságot a gázárak további felverésével.
Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.
Könyvet is ajánlott a miniszterelnöknek.
Az amerikai elnök elárulta, miről állapodott meg Putyinnal.
A jelenlegi alelnök aggódik, hogy több részletet elhallgattak Joe Biden állapotáról.
Az ökoszisztémát is veszélyeztetik.
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
